Gyémánt és drágakő értékének meghatározása.   Gyémántok - drágakövek

Gyémántok minőségének meghatározásakor, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az úgynevezett 4C-t vesszük figyelembe. A 4C főbb jellemzők angol megfelelőjének kezdőbetűi.

* Clarity = tisztaság
* Carat = a drágaköveknél használt tömeg mértékegysége
* Cut = a csiszolási forma és annak minősége
* Colour = a gyémánt színe

A Certifikációhoz (azonosításhoz) szükséges adatok:

* A drágakő elnevezése
* Ásványtani besorolása
* Csiszolási forma
* Méretek
* Tömeg
* Szín - főszín és másodlagos szín
* Tisztaság. Zárványok vagy más hibák formája, elhelyezkedése

Tiarák gyakori drágaköve a gyémánt

A gyémántok főbb jellemzői mellett a fluoreszkálást is vizsgáljuk. A kő azonosításához fontos adat a méretek rögzítése (+ -) 0.01 mm pontosságban. A megállapított eredményeket. A cetifikát a mért adatok és a minőség leírására szolgáló tanúsítvány, nem tartalmaz értéket. Az érték az adott időben és helyen, a drágakő főbb jellemzői, a Világpiaci érték, a belföldi kereslet, kínálat, a vám és adóügyi jogszabályok figyelembevételével, szakvéleményben kerülhet rögzítésre. A szakvélemény részletességi igénytől függően kitérhet a drágakő származására, a csiszolás korára, az estleges kezelésekre azok céljára, vagy egyéb speciális igényekre.

A drágakövek értékelése a meghatározással kezdődik. A műszeres vizsgálatok során a drágakövek főbb optikai tulajdonságain kívül, egyéb fizikai jellemzők mérésével elkülönítjük a mesterségesen előállított szintetikus vagy műtermékektől a természetes eredetű köveket. A természetes, más szóval valódi drágakövek minőség megállapítása nagy tapasztalatot igénylő szubjektív, vizuális technikával, és objektív mérésekkel történik.

A főbb minőségi jellemzők:

* A csiszolás - arányok és polírozottság
* A szín - tónus és fedettség
* A tisztaság - az előforduló zárványok és zárványmentes részek aránya

Kémiai és fizikai tulajdonságai

* Képlete: C (szén)
* Szimmetriája: szabályos (szabályos holoéderes)
* Sűrűsége: 3,52 g/cm3
* Keménysége: 10 (Mohs-féle keménységi skála referencia ásványa) Az összes ásványét felülmúlja
* Hasadása: oktaéder síkok mentén tökéletes (feldolgozásánál van jelentősége)
* Színe: átlátszó/áttetsző, de zavaros és átlátszatlan is lehet; színe sokféle: többnyire színtelen vagy sárgás
* Fénye: gyémántfényű
* Törésmutatója: 2,42
* Egyéb jellegzetes tulajdonságai: Nagy fénytörés és színszórás, ami a kő lapjain a sokszoros fénytörés és tükrözés során - többszörösen
  színekre bontja a fehér fényt (ez a hatás megfelelő csiszolással (briliáns alak) fokozható); dörzsölésre pozitív töltést nyer; 770 C­°-on
  oxigén jelenlétében CO2-dá ég el, nitrogén gázban elektromos ív hatására grafittá alakul át; savak, lúgok nem támadják meg, csak
  a K2Cr2O7 és H2SO4 elegye vagy a K2CO3-olvadék marja meg, és nem vezeti az elektromosságot.
* Olvadáspontja: kb. 3000 °C-on van

Szín (Colour)

Az ékszerminőségű gyémántok értékének meghatározó jellemzője a színük. Leszámítva a ritka, színes gyémántokat ( rózsaszín, kék ) a kövek értéke annál magasabb, minél fehérebb a színük. A gyémánt általában a sárga szín irányába tér el a fehértől, az árnyalatokat sokféleképpen jelzik, a legelterjedtebb skála az ABC betűit használó, amely D-betűtől, a legfehérebb minőségtől indul.

* D - E (Pure White): A kő tökéletesen fehér, a sárga legenyhébb árnyalata nélkül (más néven: Exeptional white vagy River)
* F - G (Excellent White): A kő fehér, a színe továbbra is "colourless" (más néven: Rare White vagy Top Wesselton)
* H (White): A kő fehér, de nem kivételesen tiszta színű (más néven: Wesselton)
* I - J (Slightly Tinted White): A kő a sárga árnyalatot enyhén mutathatja (más néven: commercial white vagy Top Crystal)
* K - L (Tinted White): A kő sárgás árnyalatú de sárga (arany) foglalásban elfogadható (más néven: Crystal,Top Cape)
* M - N: (Yellowish): a kő jól láthatóan nem fehér, hanem sárgás (más néven: Cape, Light Yellow)
* O - Z: (TTinted Colour): a kő sárga (más néven: Yellow)

Természetesen többféle osztályozás létezik, pl. GIA, CIBJO, de ezek nagyon hasonlítanak egymásra, a kövek értékelésekor gyakorlatilag ugyanazt az eredményt adják.

Mesterséges előállítása

A gyémánt mesterségesen is előállítható [[grafit]]ból fémkatalizátorok (pl. Pt, Ta, Rh, Ni) jelenlétében, 1300-1500°C-on és 5x10 6 kPa (50000 atm) nyomáson. Az így keletkező kristályok aprók, de ipari célra kiválóan megfelelnek.

Mielőtt gyémánt ékszert vásárolunk, nem árt tudni néhány alapinformációt a gyémántokról. Az alábbi útmutató segít, hogy tájékozottabbak legyünk a témában. A csiszolást nagyon gyakran összetévesztik a formával. A csiszolástól függ a gyémánt fényvisszaverő képessége, ragyogása. A forma a gyémánt körvonalára utal, felülnézetből. A legnépszerűbb forma a kerek, utána következnek a szögletes formák például a Princess, Asscher vagy Smaragd forma. A csiszolás adja a gyémánt csillogását. Hiába tökéletesen tiszta és szép színű egy gyémánt, ha nem jó a csiszolása fénytelen marad. A legértékesebbek a kevés színt tartalmazó gyémántok, és az áruk is ennek megfelelő. Egy kis szín gyengítheti a gyémánt ragyogását. A hibátlan, zárvány nélküli gyémánt nagyon ritka, ezért nagyon értékes. A gyémánt tisztaságát a zárványok száma, mérete, elhelyezkedése és nagysága alapján mérik. A gyémánt súlyát karátban mérik. Mivel a nagyobb gyémántok ritkábbak, mint a kisebbek, a gyémánt értéke egyenesen arányos a karát mértékével. A legfontosabb lépés a gyémántvásárlásnál, hogy átnézzük a gyémánt értékelő okiratát. Ez az irat tartalmazza a gyémánt leírását és értékelését független szakértők véleménye alapján. A legtöbb ember úgy gondolja, hogy a gyémántot lehetetlen tönkretenni, de azért nem árt nekik némi gondosság. A gyémánt a legkeményebb anyag a földön. Egyedülállóan ellenállnak a hőnek vagy karcolásnak, és csiszolni is csak egy másik gyémánttal lehet őket, de egy foglalatot érő rendkívül erős ütés hatására károsodhatnak. Ha óvatosak vagyunk, amikor viseljük gyémántékszerünket, és megfelelően tároljuk, ékszereink örökéletűek lesznek. A bőrrel történő közvetlen érintkezés és a háztartási vegyi anyagok, mint a klór vagy a hajlakk, lerakódásokat okozhatnak az ékszeren, ezt időnkénti tisztítással távolítsuk el, hogy gyémántunk továbbra is csillogó maradjon.

Eredeti vagy hamisítvány?

A gyémánt vizsgálata igen nehéz feladat. A refraktométer 2,42-es törésmutatóját már nem mutatja, ragyogása és tüze pedig, melyek oly gyönyörűvé teszik, pontosan olyan tulajdonságok, melyek vizsgálata meghaladja az amatőr lehetőségeit és felkészültségét. Hasonlóképpen a kő nevezetes keménységét sem könnyű mérni, így ez sem segíti az azonosítást. Téves az a közhiedelem, miszerint ha egy drágakő karcolja az üveget, akkor az gyémánt, hiszen a legtöbb közismert drágakő keményebb, mint az üveg, így karcolja azt. Azoknak, akik gyakran foglalkoznak foglalatlan gyémánttal, érdemes beszerezni egy 3,52 fajsúlyú folyadékot, melyben a gyémánt lebeg, míg más kövek vagy elsüllyednek, vagy a felszínen maradnak. Az ilyen folyadékok gyakran ártalmasak a kőre, ezért, valamint mert a kövek leginkább foglaltak, ez az a ritka eset, amikor nehézfolyadék alkalmazása jogos lehet. Az utóbbi időben számos olyan műszert hoztak forgalomba, melyeket kimondottan a gyémánt vizsgálatára, valamint az utánzatként használt nagyszámú szintetikus anyag, műtermék kimutatására fejlesztettek ki. Bár magát a gyémántot is előállították már szintetikus úton, az eljárás olyan költséges, hogy ipari mértékben nem gazdaságos. Ez a helyzet azonban várhatóan nem lesz tartós. A gyémántvizsgáló műszerek többsége az anyag relatív hővezetését vizsgálja. Ha az előírásokat gondosan betartjuk, használatuk egyszerű, de mivel előfordulhatnak hibák, legjobb, ha csak annak kimutatására használjuk, mi nem gyémánt. Bonyolultabb diagnosztikai módszerek, mint az abszorpciós spektrum és a relatív röntgenabszorpció vizsgálata, ismét csak meghaladják az amatőr lehetőségeit. Néhány félreismerhetetlen jel azonnal felkelti a gyanakvást az olyan színtelen kövek iránt, melyeket gyémántként próbálnak eladni. Ezek a következők:

a) Minden jó minőségű utánzat viszonylag puha, így könnyen kopik. Gyakran még a levegőben található porszemcsék is okozhatnak felületi sérülést. A gyémánt viszont az ember által ismert legkeményebb anyag, és csak egy másik gyémánt tudja karcolni. Ezért, ha egy kő nagyítón keresztül karcolatokat mutat - és ez általában a fazetták éleinél fordul elő -, ez már elegendő ok lehet a gyanakvásra. Másrészt az ékszerdobozban lazán összezárva tárolt gyémántok is hasonló felületi sérülést szenvedhetnek. Az utánzatokat általában zárt foglalatba helyezik, ezért érdemes megfordítani az ékszert, és megnézni, hogy a kövek hátoldala látható-e. Valódi gyémántot 1800 óta ritkán helyeznek zárt foglalatba, kivéve ha rózsacsiszolású gyémántról van szó.

b) A gyémánt szabályos rendszerben kristályosodik, így egyszerű fénytörésű. Ezért az alsó fazettákat gondosan, a táblafazettán keresztül kézi nagyítóval kell megvizsgálni. Az alsó fazetták kettőződése vagy duplázódása szinte biztos mutatója annak, hogy a kő nem gyémánt (notabene: egyes esetekben, a belső feszültség miatt a gyémánt is mutathat anomál kettős törést).

c) Nagyítva, bizonyos gyémántutánzatok - mint például a szabályos rendszerben kristályosodó cirkónium-oxid (CSZ) - fazettáinak széle úgy néz ki, mintha öntve lenne, és elmosódottabb, mint a gyémánté. Ilyen finom különbségeket csak némi gyakorlattal tudunk észlelni.

d) A gyémánt sokféleképpen fluoreszkál. Ha ibolyántúli fénynél egy melltű drágakövei nem fluoreszkálnak, vagy mind egyformán fluoreszkál, csaknem biztosak lehetünk abban, hogy nem mindegyikük gyémánt.

A leggyakoribb gyémántutánzatok: Természetes kövek:

* fehér zafír
* fehér topáz
* kvarc
* fehér berill
* fehér cirkon

Szintetikus kövek:

* szintetikus zafír
* szintetikus spinell
* szintetikus rutil

Műtermékek: szabályos rendszerben kristályosodó cirkónium-oxid, cirkónia stroncium-titanát, fabulit gadolínium-galliát, galliant lítium niobát, linobát

A természetes kövek közül csak a cirkon törésmutatóját nem mutatja a refraktométer. Ha egy kőről azt feltételezik, hogy gyémánt, és van refraktométeren mérhető törésmutatója, minden további vizsgálat felesleges, mert bizonyosan nem gyémántról van szó. Ha nem mérhető törésmutató, az még nem bizonyíték arra, hogy a kövünk gyémánt, mert gyakran akkor is nehéz leolvasni az értéket, ha a műszer képes annak mérésére. Ezenkívül a fent említett szintetikus kövek egy részének, köztük a tökéletesen gyémántszerű cirkónium-oxidnak a törésmutatója szintén a refraktométer skáláján kívül esik.

Csiszolás:

A drágaköveket leginkább két gyakori módon csiszolják, vagy egybefüggő íves felületet alakítanak ki rajtuk (cabochon) vagy pedig síklapokkal (un. fazettákkal) látják el. A gyémánt, anyagszerkezetéből adódóan csak fazetták kialakításával munkálható meg. A kő felszínéből kialakított lapok célja, hogy a kő a ráeső fényt több irányba verjék vissza, vagy a fényt a kő belsejébe vezessék. A kő megmunkálása során, a kő saját jellemzőit figyelembe véve alakítják ki a formáját és felületét, ezáltal egyes esetekben eltüntethetőek apróbb hibák (felhők, piké) és a csiszolt kő tisztább lesz, mint csiszolás előtt. A leggyakoribb csiszolási formák : (kerek) briliáns, smaragdcsiszolás (csapott sarkú téglalap), princess (négyzet), ovális, Marquise vagy navette (hegyes ovális), körte, szívalak. Emellett úgynevezett "fantázia" csiszolások is léteznek, általában gyengébb minőségű gyémántok vagy különleges sajátosságok miatt alakítanak ki ilyeneket.

Híres gyémántok

* Cullinan: A világon mindezidáig talált gyémántok közül ez a legnagyobb. Dél-Afrikában bukkantak rá a Premier gyémántbányában 1905-ben. Nyers tömege 3106 karát volt. 1908-ban egy amszterdami gyémántcsiszoló cég 9 nagy és 96 kis ékkövet csiszolt belőle. A legnagyobb darabok a brit királyi koronázási ékszerek díszeként csodálhatók meg. Az 530,2 karátos, csepp alakú Cullinan I (más néven Afrika csillaga) a jogart, míg a 317,4 karátos, szögletes briliáns Cullinan II a koronát ékíti. A Cullinan III (94,4 ct) és IV (63,6 ct) Mária királyné 1911-es koronájába került. Jelenleg a Towerban őrzik őket.

* Koh-i-noor: Évszázadok óta indiai fejedelmek birtokában volt ez az (akkor még kerek, 186 ct tömegű) ékkő. 1739-ben a perzsa sah szerezte meg, és ő nevezte el Koh-i-noornak (jelentése: Fényhegy). Miután a Kelet-Indiai Társaság tulajdonába került, 1850-ben Viktória kiránynőnek ajándékozták. 1852-ben Amszterdamban átcsiszolták briliáns formára, jelenlegi tömege így 108,9 ct. Szintén a brit koronaékszerek része

A legkedveltebb forma a briliáns csiszolás, mert ez a legkedvezőbb a kő tulajdonságait tekintve. A briliáns 3 fő részből áll, ez fentről lefelé haladva: korona, rundiszt, pavilon. A briliáns felületén 58 fazettát alakítanak ki. korona: 1 tábla 8 csillag fazetta (star) 8 főfazetta (kite) 16 felső rundiszt fazetta Pavilon: 8 pavilonf azetta 16 alsó rundiszt fazetta 1 kalett (a kalett a briliáns hegye, ide egy apró fazetta kerül) Rundiszt: A briliáns "öve" vagy "dereka", a csiszolómestertől függően lehet polírozott vagy matt. (ma már ide gravíroznak lézeres technikával egyedi azonosítószámokat) A briliáns csiszolás azért olyan kedvelt csiszolási forma a gyémánt esetében, mert az ideális briliáns, bármelyik fazettájára eső fényt a tábláján keresztül veri vissza. Ehhez az szükséges, hogy a kő arányai közelítsenek az ideálishoz. Az ideális arányú briliáns elméletét 1919-ben egy Tolkowsky nevű mester alkotta meg, azóta a divat és a technológia fejlődése ezt többször is módosította (FineCut 1939, Parker 1951, Standard 1969). Jelenleg az un. modern csiszolású briliáns arányai 1972 óta elfogadottak, jellemzői: a korona magassága:pavilon magassága= 1:3 a tábla fazetta a kő átmérőjének 56,5%-a a rundiszt magassága a kő magasságának 1,5%-a

A rubin

A színes drágakövek között a rubin a legértékesebb. Karátárban csak a legritkább rózsaszín, kék és zöld gyémánt múlja felül. A világnak azonban jelenleg csak egy nagyon kis területéről származó rubinokat tartják ilyen nagy becsben. A felső-burmai Mogok városa évszázadok óta megközelíthetetlen távolságban fekszik. Nemrégiben a helyi kormány korlátozta a külföldiek vízumkiadását, amely most már csak igen rövid ott-tartózkodást tesz lehetővé. A világ legkiválóbb rubinkövei évszázadokon keresztül erről az alig pár négyzetkilométernyi területről származtak.

Drágakövek

A drágakövek tömegét karátban mérik. 1 karát = 0,2 gramm. A karát aranynál mást jelent. Ott az aranytartalom százalékára utal. A 18 karátos 75%-os aranytartalmat jelent, míg a 14 karátos 58,33%-os aranytartalmat.
A drágakövek közül szépségében és értékében minden bizonnyal a gyémánt áll az első helyen, amely nem más, mint elemi, kristályos szén. Nagy keménysége azzal van összefüggésben, hogy minden szénatom 4 kovalens kötéssel kapcsolódik 4 másik szénatomhoz. A gyémántot legtöbbször folyómedrekből mossák ki, akárcsak az aranyat. Kőzetekben csak Dél-Afrikában és Oroszországban fordul elő. A gyémántból csiszolással készítik a briliánst. Ennek 68 lapját olyan szögűre csiszolják, hogy az ebbe belépő fénysugarak a többszörös visszaverődés és törés után kilépve csodálatos fényszórásúak. A világ egyik legnagyobb, fél kg tömegű gyémántját 1905-ben találták meg egy dél-afrikai bányában.
A gyémánton kívül még sok drágakő és féldrágakő ismert. Gyönyörűek a CaCO3 összetételű kalcit kristályok, a gipszkristályok és a SiO2kvarc kristályok (hegyi kristály, mely elnevezés a rómaiaktól származik, akik az Alpokból vitték haza Itáliába). Ezek fehér színűek, amennyiben nincs bennük egyéb összetevő. Azonban a kristályosodási folyamat nemegyszer olyan oldatból történik, amely egyéb anyagot is tartalmaz. Ez általában már más színt ad a kristálynak, ennélfogva pazar színekben kerülhetnek elénk. Az ametiszt mangán- és vasvegyületekkel szennyezett kvarc. Az ibolyaszín különböző árnyalataiban fordul elő. A korund alumínium-oxid (Al2O3. Színtelen, áttetsző fajtája a nemes korund, amelyet drágakőnek is használnak. A kevésbé szép ásványokat nagy keménységük miatt csiszolóanyagként alkalmazzák. A zafír vas- és titán-oxiddal, a rubin pedig króm-oxiddal szennyezett Al2O3. A szilárd földkéreg legnagyobb részét alkotó alumínium-szilikátok közül a legszebb és ritka ásványok is értékes drágakövek. Ilyen a topáz, amelyben króm-oxid és vas-oxid szennyezés is van, amelytől általában sárgás színű.

Hatalmas tiszta gyémántot találtak Lesothóban   A hír az Origo.hu oldaláról származik, köszönet érte!
2008. szeptember 22. 14:06

A világ egyik legnagyobb tiszta gyémántját fedezték fel a dél-afrikai Lesotho egyik bányájában. A szinte teljesen hibátlan, 478 karátos követ a Gem Diamonds cég Letseng nevű tárnájában találták. Antwerpeni szakértők szerint a kő, amely még nem kapott nevet, egyedülállóan tiszta és különleges színű. "Esély van rá, hogy ebből legyen a történelem legnagyobb, legtisztább fehér csiszolt gyémántja" - áll a bányavállalat közleményében. A Letseng az egyik legtöbb különlegességgel szolgáló gyémántbánya: a világ 20 legnagyobb kövéből négy innen került elő - köztük van a XX. században talált három legnagyobb gyémánt. Megmunkálás, csiszolás előtt nehéz megbecsülni a drágakő értékét, de összehasonlításképpen a cég vezetője elmondta, hogy egy nagyjából ilyen méretű, ám kevésbé tiszta követ nemrégiben 12 millió dollárért (1,97 milliárd forint) adtak el. Vagyis a most fellelt kő vélhetően rekordárat ér majd el. A világ jelenleg legnagyobb gyémántja a Cullinan, amely nyersen 3100 karátos volt, majd több száz ékkő készült belőle, ezek közül számos a brit koronaékszereket díszíti.